Szivárvány Lótusz

Fotó: Pucz Károly Változást szeretnénk, szeretnénk, ha megváltozna a Világunk. „Sírunk”, milyen hideg, rideg világban élünk, hogy az emberek nem figyelnek egymásra, de hát nem tehetünk semmit, ilyen a világ… Tényleg ilyen a világ? Mi nem vagyunk részei a világnak? A világ nem a mi részünk? Miért másoktól várjuk, hogy változtassák már meg végre. Majd ha ők megoldják, akkor mennyivel jobb lesz nekünk… De ez nem így van. Amíg rá nem jövünk, hogy csak önmagunkat tudjuk megváltoztatni, a hozzáállásunkat a világhoz, a saját magunkhoz fűződő viszonyunkon keresztül, addig nem lesz változás kívül sem. Amíg rá nem döbbenünk, hogy mi vagyunk azok, akik elindíthatják a változást, és meg nem tesszük, addig nem fog változni semmi. De mit tehetünk? Azt, hogy saját MAGunk felé fordulunk, hogy elindulunk befelé, megismerjük ÖnMagunkat, megtaláljuk belső Fényünket, az Isteni részünket, és megtanuljuk azt megélni, áradni hagyni. Megtapasztaljuk azt a csodát, amik vagyunk. Amikor a Szív útját...

Ne keresd a régit, hagyd beáramlani az újat, ami nem olyan, mint a régi, nem működnek a régi minták már és ezt nehéz lehet feldolgozni, elfogadni... De hinned kell MAGadban, hogy minden úgy jó, ahogy van, megértem, hogy félelmetes, tényleg az, hisz életeken át a régi szerint működtünk, és most egyszer csak nincs többet... és nem tudod, mi van helyette, és helyette nem egy új minta jön, hanem egy állandóan változó, másként megnyilvánuló energia... ha megszokod, akár már j ó is lehet:D Tényleg nincs más dolgod, csak élvezni, megélni a MOST-ot, egy új fajta módon, csak részt venni benne... hisz tudod, semmi nem múlik semmin...  Hálával és Szeretettel:  Gota

Van, hogy olyat teszünk, amit később megbánunk, hogy úgy viselkedünk, ami miatt szégyelljük magunkat. Előfordul, hogy egy idő után rádöbbenünk arra, hogy másképpen kellett volna cselekednünk, másképp kellett volna szólnunk, mást kellett volna gondolnunk… Lehet… De a múltat nem tudjuk megváltoztatni. El kell fogadnunk, hogy akkor, ott, úgy gondoltuk, mondtuk, tettük, azt, amit, ahogy… Az elfogadás nem azt jelenti, hogy egyet értünk vele, hogy most is úgy cselekednénk. Az elfogadás azt jelenti, hogy belátjuk, nem tudunk rajta változtatni. Ha bűntudatunk, lelkifurdalásunk van, ha büntetjük magunkat miatta, akkor sem tudjuk már megváltoztatni. Az egyetlen, amit tehetünk, hogy eldöntjük, hogyan szeretnénk ezentúl élni, hogyan szeretnénk cselekedni, gondolkozni. A múlt egy tapasztalat, de bármikor dönthetünk úgy, hogy mostantól mást szeretnénk tapasztalni. Ha másképpen szeretnénk élni az életünket, az első, amit meg kell tennünk, hogy megbocsátunk önmagunknak. Fel kell oldoznu...

Mikor jövünk már rá, hogy a gyűlölet, a harag energiáival nem lehet jobb, szebb világot építeni, csak a Szeretet tudja feloldani a fájdalmakat, félelmeket. A gyűlölet és harag csak gyűlöletet és haragot tud vonzani, generálni. Ebből az energetikából hogy várjuk, hogy bármi változzon körülöttünk?! Amíg nem fogadjuk el önmagunkat, amíg nem fogadjuk el a múltunkat, úgy ahogy van, nem tudunk továbblépni. Mi értelme van a sebek túl hosszú ideig tartó nyalogatásának? Nem tudnak begyógyulni, ha újra és újra felszaggatjuk őket.  El kellene fogadni, hogy ez volt, így volt, DE mostantól másképpen szeretnénk (ha másképpen szeretnénk…). Ezt úgy tudjuk megvalósítani, ha befejezzük a hátratekintgetést, ha az elfogadás után megadjuk magunknak is másoknak is a „feloldozást”, ha megbocsátunk önmagunknak és másoknak is, és elkezdjük a Szeretet energiáit áramoltatni, ha elkezdjük szeretni önmagunkat is. Amíg ez nem történik meg, mitől változna bármi is??? Hálával és Szeretettel: Gota ...

- Nem érek rá, rohanok…. Most nincs id őm, még előbb el kell intéznem ezt-azt…. Pihenni? Mikor? Nincs időm, rohanok, pörgök… Kikapcsolódni? Ááááá, arra én nem érek rá… Most nem tudok Veled beszélni, rohanok…. Nem tudok elmenni sétálni, pörgésben vagyok…. Stb- stb…. Ismerős mondatok?  Egy képzeletbeli játékra hívlak, de akár ki is próbálhatod valóságosan is.:) Képzeld el, hogy forogsz körbe-körbe. Képzeld el, mit látsz ilyenkor a világból. Képzeld el, mit lát a világ ilyenkor Belőled. Mit tudsz így megfogni és mi tud így Téged megfogni. Mit hallasz meg és hogy hallanak meg Téged…Hogy ölelsz meg valakit, miközben pörögsz és hogy ölelnek meg Téged… Amikor pörgésben vagy, az energiák töredéke jut el csak hozzád. Hiába próbálna valaki kapcsolatba kerülni Veled, nem hallod, nem veszed észre, mert „pörögsz”. Rohangálsz, és közben nem igazán haladsz. Persze, úgy érzékeled, mintha… de ezt Te is tudod, hogy csak elterelő hadművelet a részedről. Addig sem kell...

A mai március 15-e egy mondatban: A kokárda a Szívünkben van... Fantasztikus látni, hogy összefogott az ország ebben a nehéz helyzetben. Öröm tölti el a szívem, hogy megtapasztaltuk, hogy együtt er ősek vagyunk, hogy együtt képesek vagyunk tenni, hogy minden azon múlik, merünk-e lépni, akár egyedül is. És ha igen, azonnal jönnek mellénk a segíteni szándékozók. Megtapasztalhattuk, hogy milyen ereje van a Szeretetnek, az Együttérzésnek, az Összefogásnak, hogy nem kell várni másokra, nem kell várni a hatóságokra, csak tenni a dolgunkat, mindenki, amit tud, a saját lehetőségein belül… Hála és köszönet Mindenkinek érte! És lássuk meg, hogy ez nem csak ilyen helyzetekben működhet, hanem a mindennapokban is. Rajtunk múlik, milyenné varázsoljuk az életünket. ;) Hálával és Szeretettel: Gota

Próbáld ki egyszer, hogy eldöntöd, hogy ma bármi is történik veled, jól fogod magad érezni. Nem hagyod kihozni magad a sodrodból, juszt is élvezni fogod az életet ma! :) És tudatosan megkeresel mindent, ami szép, amit jónak találsz. Ami meg nem az, az csak egy megoldandó feladat, de nem több. Egyszerűen fókuszt váltasz. Úgy nőttünk fel, hogy adott életszemléletet, sémákat láttunk, tanultunk a szüleinktől és másoktól és ezek determinálnak minket, ha hagyjuk. Lehet, hogy egy ideig még be is váltak. De ma már nagyon sok minden nem működik úgy, mint régen, ezért nem lehet a régi, akkor még bevált stratégiákat alkalmazni. Muszáj újakat kialakítanunk. Ha csak ragaszkodunk a régi, elavult mintáinkhoz, ártunk magunknak. Olyan ez, mint a számítógépnél: a mai számítógépbe nem tudjuk beleerőltetni azokat a programokat és "kütyüket", amik régen oly jól működtek, egyszerűen azért, mert már nem kompatibilisek egymással.  Így van ez a mai energiákkal, a mai világunkkal is. Tehát ...