Szivárvány Lótusz

 Idén is keveredés volt a Tízmilliószoros Buddha napok körül. Én is tévesen írtam a mai dátumot, elnézést kérek! Helyesen ma, 2012.02.22.-én, a Tibeti Újév napja van. Mivel Újhold is van a teremtő erő így is sokszoros, úgyhogy nyugodtan teremtsetek! :)   Az idei Buddha Napok, vagyis Tízmilliószoros napok: 2012. március 8. 2012. június 4. 2012. július 23. 2012. november 6. Ezeken a napokon minden teremtésünk 10 milliószoros erővel hat. A pozitív teremtő energiák éppúgy, mint a negatív teremtő energiák is felerősödnek, ezért nagyon oda kell figyelnünk a gondolatainkra, szavainkra, tetteinkre ezeken a napokon különösen. Arra gondolj, amit teremteni szeretnél az életedben! Mindarra, amit szeretnél megvalósítani, gondolj  szeretettel, hálával, mintha már meglenne. A lehető legapróbb részletekig lásd, ahogy benne vagy a teremteni vágyott helyzetben. Fantasztikus teremtést kívánok! :)

Ha felmerül ez a kérdés, azt javaslom, próbálja ki egyszer, hogy eldönti: ma bármi történik is velem, jól fogom magam érezni. Nem hagyom kihozni magam a sodromból, juszt is élvezni fogom az életet! És tudatosan megkeresek mindent, ami szép, amit jónak találok. Ami meg nem az, azt csak egy megoldandó feladatnak, tapasztalásnak tekintem, nem többnek. Egyszerűen fókuszt váltok. Egyszerűen hozok egy döntést.  Sokan nem úgy nőttünk fel, hogy ez a természetes, ezért meg kell tanulnunk. Egy adott életszemléletet, probléma megoldási stratégiát láttunk, tanultunk a szüleinktől és a környezetünktől. Ezek a stratégiák, beidegződések irányítanak minket, ha hagyjuk. Lehet, hogy azok a módszerek egy ideig még be is váltak. De ma már szerintem nagyon sok minden nem működik úgy, mint régen, ezért nem lehet a régi, akkor még bevált stratégiákat alkalmazni. Muszáj újakat kialakítanunk. Ha nem vagyunk eléggé rugalmasak, csak ragaszkodunk a régi, elavult mintáinkhoz, csak ártunk magunknak. Olya

Egy 92 éves kicsi, id ő s ember, ahogy felkelt, szépen megfésülködött, megborotválkozott, felöltözött, és reggel 8 órakor elindult az id ő sek otthonába . 70 éves felesége nemrég hunyt el, s ezért úgy érzi, muszáj elhagyni házát.    Az id ő sek otthona el ő terében várakozik, s ránk mosolyog, mikor azt mondjuk neki, hogy kész a szobája Miközben a lift felé tartunk, röviden elmondom neki milyen is, az ő kis szobája. Elmesélem neki azt is, milyen szín ű a függöny és az ágytakaró . - Nagyon tetszik-, s lelkendezik, mint egy 8 éves kisgyerek, aki most kapja meg élete els ő szobáját . - Kedves Mihály, még nem is látta a szobát, várjon egy kicsit! - Az nem baj - közli. - A boldogság az mindent ő l független dolog. A boldogságot függetlenül választom. Az, hogy a szoba tetszik-e, vagy sem, nem a bútoroktól függ, vagy a dekorációtól – az attól függ, ahogy én azt látni akarom. Én már a fejemben eldöntöttem, hogy a szoba tetszeni fog. A döntésemet minden reggel, az ébredésemnél

A szerelemről beszélgettünk egy barátommal a napokban. Mindketten túl a váláson, több csalódáson, sérülve, tüskéket növesztve… A barátom azt mondta, ő már nem mer szerelmes lenni, nehogy bántsák, nehogy „levegyék”, mert nem tudná még egyszer elviselni. Igen, emlékszem én is, a csalódások után így éreztem, inkább kizárom a szerelmet az életemből, minthogy újra át kelljen élni ezt a szenvedést, ezeket a kínokat. Emlékszem… De arra is emlékszem, amikor rájöttem egy idő után, hogy olyan vastag falakat vontam magam köré, amiken még a napfény sem tud áthatolni. Védve vagyok, az igaz, na de mitől is??? Védve a sérülésektől, megbántástól, fájdalmaktól. Ez igaz. De ugyanezzel a fallal elzártam magam az élettől, a kellemes érzésektől, a szeretettől, a boldogságtól, az Élettől. Elgondolkoztam: ha pl. szeretem a rózsát, az illatát, a szépségét, nem kisebb ár ezekért cserébe, ha megszúrnak a tüskéi? Két lehetőségem van. Az egyik, hogy megóvom magam a tüskék szúrásától és a rózsa közelébe

Előző írásomban már írtam a félelemről. Most újra erről szeretnék pár gondolatot megosztani, mivel mostani életünket olyan szinten eluralják a félelem energiái (ha hagyjuk), hogy alig tudunk tőle létezni. A félelem falat emel körénk, megakadályozza, hogy harmonikus kapcsolatot tartsunk fenn másokkal. Megakadályozza a munkánkat, anyagi gyarapodásunkat, lelki fejlődésünket, mintegy felhőt von körénk, így alakítva át gondolatainkat, érzéseinket. Mindent ezen a félelem-felhőn keresztül érzékelünk, amely eltorzítja tapasztalásainkat, érzékelésünket. Egy idő után azonban amitől félünk egyre gyakoribbá válik életünkben, egyre több lesz belőle, ezáltal félelmeink is egyre erőteljesebbek, nagyobbak lesznek, egészen addig, míg a teljes létezésünket is meggátolja, megakadályozza, hogy teljes életet éljünk. Mi a megoldás? Ha megfogalmazod és kimondod, mitől is félsz igazában, a félelem egyszeriben szertefoszlik – tanítja Krishnamurti. Ez azt jelenti, hogy ha hajlandóak vagyunk szembenézni

Már február van, szinte el is felejtettük a Karácsonyt. Karácsony táján mindig jobban előtérbe kerül a szeretet kérdése. Ilyenkor megpróbáljuk bepótolni az egész évben elmaradt érzést. Már-már unalomig erről szól minden újságcikk, nem véletlenül, hiszen a Karácsony a Szeretet ünnepe. Ilyenkor jövünk rá, mennyire nem jut időnk, energiánk arra, hogy kimutassuk a szeretetünket. Azt gondoljuk, úgyis tudja a másik. Persze, sokszor valóban tudja, de akkor is fontos, hogy elmondjuk, tettekkel is kimutassuk, és nem csak ünnepek alkalmával, hanem a hétköznapokban is. Gondoljon bele, Önnek is jól esik, ha megerősítik benne. Vajon őrzi még a szeretet lángját? Én is a szeretetről írok most, de kicsit más megközelítésből. Számomra legfontosabb mindenben a Szeretet. Meg vagyok róla győződve, hogy e nélkül az érzés nélkül semmi nem működhet hosszútávon. Látszólag, kívülről tűnhet úgy ideig-óráig, de időt állóan biztos, hogy nem.  Ezért, ha megkérdezik tőlem, hogy tudom megváltoztatni az éle

Az első írásomban írtam arról, miért fontos, hogy emeljük az energiaszintünket, a másodikban pedig, hogy miként teremtünk a gondolatainkkal. Most egy új „eszközt” szeretnék átadni, mellyel nagyon hatékonyan lehet tisztítani a mindennapi problémákat, önmagunkat. Az előző írásaimban is hangsúlyoztam, hogy bármilyen változást szeretnénk elérni az életünkben, akkor azt magunkban kell kezdeni, hiszen minden belőlünk fakad, minden a gondolatainkon, érzéseinken múlik. Egy idézettel kifejezve : „Az életért vállalt teljes felelősség azt jelenti, hogy az életedben minden – csupán mert az életedben jelen van – a Te felelősséged. Tulajdonképpen az egész világ a Te kivetítésed, a Te teremtményed... Nincs olyan, hogy ott kint! Minden benned van, benned dől el, fejlődik és változik. Ha bármit is javítani akarsz az életedben, csupán egyetlen hely létezik, amit meg kell, hogy vizsgálj és változtass: saját magad! Ehhez befelé kell figyelned, és amikor befelé figyelsz, figyelj szeretettel! „-

Ki a felelős azért, ami velünk történik? Tesszük fel nem egyszer ezt a kérdést. Válasz is van rá azonnal, sokféle: Isten, a főnököm, a férjem/ feleségem, a szüleim, a gyerekem, a szomszéd, és sorolhatnám a lehetőségeket. Mindegyikben egy a közös, hogy a körülményeket, más embereket hibáztatunk azért, hogy esetleg nem úgy alakulnak a dolgaink, mint szeretnénk. De tényleg így van?? Ha valóban így lenne, nagyon tehetetlenek lennénk, hiszen másokat nem tudunk irányítani, nem tudunk megváltoztatni, bár sokan ezt szeretnék. De akkor mit tehetünk? Hogyan változtathatjuk meg azt, amiben nem érezzük jól magunkat? Az egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy belátjuk, mindenért mi magunk vagyunk a felelősek, hogy minden rajtunk múlik, mi befolyásoljuk a valóságunkat, így azt is, hogy mi történik velünk. Ez azért jó, mert amíg másokat nem tudunk megváltoztatni, addig magunkat igen, bármikor, amikor úgy döntünk. Szerencsére ma már egyre többen belátják, hogy ez így van. Hogyan lehetünk felelősek azért,

Arról bizonyára sokat hallottak már, hogy a betegségeknek lelki okai vannak, mivel a problémák, a „negatív” érzések, gondolatok, szavak csökkentik energiaszintünket. Amikor energiaszintünk lecsökken, kibillen egyensúlyából, akkor felborul a test-lélek-szellem hármasának egyensúlya, és amennyiben ez hosszabb távon fennáll, akár betegségek kialakulásához is vezethet. De talán abba kevesebbszer gondolunk bele, hogy a tartós energiaszint csökkenésnek milyen kihatásai vannak a mindennapi életünkre, akár a problémamegoldó képességünkre is. Pedig ha tudjuk, hogy betegségek keletkezhetnek általa, akkor a mindennapi életünkben, kapcsolatainkban, problémáink megoldásában is gátolhatnak bennünket. Bizonyára előfordult már Önnel is kedves olvasó, hogy „nem látta a fától az erdőt”, azaz annyira benne volt egy adott problémában, hogy nem látott ki belőle, nem találta rá a megoldást. Aztán egyszer, amikor „jobb napja” volt, mintegy varázsütésre megtalálta az egyébként nagyon egyszerű megoldást. Ez

Kedves Olvasó! És elkészült! Már régebben javasolták nekem, hogy írjak blogot, de eddig nem tudtam rávenni magam. Azt gondoltam, ez valami ördöngös dolog. Nem maga az írás, hanem a blog létrehozása.  De mint mindig, itt is csak elkezdeni volt nehéz. :) Jó olvasgatást kívánok! Szeretettel: Kalocsai Ágota