Miért fontos, hogy emeljük energiaszintünket?

Arról bizonyára sokat hallottak már, hogy a betegségeknek lelki okai vannak, mivel a problémák, a „negatív” érzések, gondolatok, szavak csökkentik energiaszintünket. Amikor energiaszintünk lecsökken, kibillen egyensúlyából, akkor felborul a test-lélek-szellem hármasának egyensúlya, és amennyiben ez hosszabb távon fennáll, akár betegségek kialakulásához is vezethet.

De talán abba kevesebbszer gondolunk bele, hogy a tartós energiaszint csökkenésnek milyen kihatásai vannak a mindennapi életünkre, akár a problémamegoldó képességünkre is. Pedig ha tudjuk, hogy betegségek keletkezhetnek általa, akkor a mindennapi életünkben, kapcsolatainkban, problémáink megoldásában is gátolhatnak bennünket. Bizonyára előfordult már Önnel is kedves olvasó, hogy „nem látta a fától az erdőt”, azaz annyira benne volt egy adott problémában, hogy nem látott ki belőle, nem találta rá a megoldást. Aztán egyszer, amikor „jobb napja” volt, mintegy varázsütésre megtalálta az egyébként nagyon egyszerű megoldást. Ez nem azért volt, mert a probléma lett hirtelen kisebb, hanem mert az energiaszintje növekedett meg, ezáltal már mintegy felülről tudott letekinteni a problémára, ami akkor már nem is tűnt olyan hatalmasnak, mint mondjuk 2 nappal azelőtt. Ha az energiaszintünket szinte folyamatosan megemelkedett szinten tudjuk tartani, azt vesszük észre, hogy sokkal gördülékenyebben folynak a napjaink, könnyebben tudunk mindent elintézni, kényelmesebben elférünk a buszon, könnyebben találunk parkolóhelyet, gyorsabban tudunk bevásárolni, csak hogy a mindennapi élet apró történéseit említsem. De ami ezeknél is fontosabb, harmonikusabbá válnak emberi kapcsolataink is. Jobban tudjuk kezelni konfliktusainkat, jobb lesz a hangulatunk a családban, munkahelyünkön is. Ha mi békések, nyugodtak, elfogadóak vagyunk, akkor így állunk másokhoz is és egy kis idő után azt vesszük észre, hogy kevesebb vita támad otthon a párunkkal, gyermekünkkel, szüleinkkel, a munkahelyünkön a munkatársakkal, a főnökkel. Ha szeretettel fordulunk mások felé, előbb-utóbb azt vesszük észre, hogy mások is szeretettel, kedvesen fordulnak felénk. Így még több szeretetet tudunk adni és még többet kapunk. Ez egy felfelé tartó spirál. Csak rajtunk múlik, csak a mi saját döntésünk, hogy a spirál mely ágán szeretnénk haladni, lefelé, vagy felfelé… Most a lefelé tartó szálról nem írok, arra mindenki talál példát a saját életében. Helyette egy kísérletet ajánlok. Gondolkodjon el most, milyen probléma nyomasztja ebben a pillanatban a leginkább, nézze végig idáig a napját. Milyen érzései vannak most, milyen gondolatai, milyennek látja most a világot?

Ha mindezt végiggondolta, akkor egy kis utazásra hívom. Helyezkedjen el kényelmesen, ahogy a legjobban esik Önnek. Csukja be a szemét és lássa, érezze magát egy olyan helyen, olyan szituációban, amit nagyon kedvel, ahol maradéktalanul jól érzi magát. Ez lehet egy séta az erdőben; pihenés egy csörgedező patak partján vagy egy szikla tetején; a tengerpart homokjában ülve a tenger hullámait nézve, hangját hallgatva; a gyermeke vagy párja mosolya; egy állatkölyök önfeledt játéka. Teljesen mindegy, csak Ön nagyon jól érezze magát benne. Mikor ezeket a belső képeket nézegeti, átéli, érzi, hallja, szinte mosolyra húzódik a szája. Engedje, hogy így legyen, mosolyogjon, akár nevessen önfeledten. Maradjon ebben az állapotban addig, amíg teljesen fel nem töltődik benne. Ezután, amikor jól esik, térjen vissza abba a helyzetbe, ahonnan elindult, de hozza magával azt a kellemes érzést, nyugodt, békés állapotot, amit az imént átélt. 

Most hogy érzi magát? Milyen a hangulata, milyennek látja a világot? A nap folyamán figyelje meg, meddig tart ez az állapot! Este nézze vissza a mai napját, hogy alakult az „utazás” előtt és után!

Javaslom, próbálja ki, hogy legalább 1 hétig mindennap megajándékozza magát egy-egy „kirándulással” és általa energiabombával, majd esténként vessen számot a napjáról, miként alakultak a kapcsolatai, a dolgai. 1 hét után nézze meg, érez-e valamilyen változást az érzésvilágában.

Szeretettel kívánok jó utat Önmagához!
Hálával és Szeretettel:
Gota